Piknik a konyhában

Mi legyen a mai ebéd? Örülnék, ha még több gyümölcsöt, zöldséget ennének a gyerekek. Jó lenne valami új ízt megkóstoltatni velük. Ideje lenne, ha végre darabosat is ennének. Neked is sokszor vannak/voltak hasonló gondolataid? Nekem mai napig fejtörést okoznak ezek.
Mennyire boldog vagyok, amikor megeszik a gyermekeim azt, amit készítettem! Nálunk nagyon sok múlik a tálaláson, ami persze idő- és energiaigényes, de szerintem megéri!
Csak néhány példa :
Van, hogy “mosolyog” az étel a tányéron.
Van, hogy tele rakom a kosarat, és egyszerűen kivonulunk a kertbe és ott lakomázunk.
Ha új ételt szeretnék megkóstoltatni velük, főzés közben azon gondolkodom, milyen frappáns nevet adjak ennek a (számukra új) ételnek.
Az asztalnál megvan mindenkinek a saját helye. De olykor feldobjuk az evést egy helycserés támadással!
Kislányom egy időben hozta a plédet a konyhába, és kérte: “Anya, ma megint piknikezzünk itt!”
Az ágyban reggelizésnek pedig szintén megvan a feelingje. (No meg az utána való takarításnak is!  )

Együtt enni nem a megszokott helyen és módon mindig jó!